Szokatlan vagy kissé különlegesnek tűnő barangolás Székelyföldön

2017 október 22-23-án, hétvégén, egy kissé szokatlan módon a szentegyházai Szakközépiskola estis diákjai indultak barangolni Székelyföldön, Aranyosszék településeit megtekinteni. Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek, de exklávé volt, azaz a többi székkel területileg nem függött össze, attól nyugatabbra feküdt. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta, székhelye Felvinc volt. A feltehetően népes Kézdiszék székelyeiből telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre – mely 1291–93-ban már 29 helységet számlált – V. István király idején. A tatárjárásnak és hadiutaknak tudható be lakosságának csökkenése a középkorban. Aranyosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Jelenleg a szék területei Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.

Útközben megálltunk Fehéregyházán és Segesváron, majd a látogatást a tordai sóbányánál kezdtük Az európai-uniós pénzekből korszerűsített sóbányában gyógykezelő központot, kisebb templomot, golf- és tekepályát, amfiteátrumot hoztak létre. Ugyanakkor a Rudolf-aknában felvonót szereltek fel. A látogatás gyalogosan, ill. panorámalift segítségével történt, attól függően, hogy volt vagy nem türelme valakinek várni a liftre.

Második állomásunk Torockó és egyben itt volt a szállás is. A helység a Torockó-patak völgyében fekszik, és akár a mi helységünkben, valamikor vashámorok működtek és vasszerszámok készültek benne. Sorsuk, akár a miénknek, az lett, hogy megállt és enyészetnek indult. A helység mellett emelkedik a három hegycsúcsú Székelykő hatalmas sziklabérce. Torockó ősi bányavároska, hajdan híres vaskohászata és vasfeldolgozása már régen megszűnt és a második világháború óta, híres viselet is a múzeumba került. Az viszont jóérzés hogy házai megmaradtak eredeti állapotban és az erdélyi magyar népi építészet egyik legértékesebb megmaradt gyöngyszemévé váltak.

Utána utunk a Tórockószentgyörgyre vezetett Brassai Sámuel Erdély híres polihisztorának szülőfalujába vezetett, ahol XIII. századi vár romjait tekintettük meg. Haza fele utunk Tövisen keresztül Nagyeged fele vezetett, ahol vár és a várban lévő református templom után a felújított Bethlen Gábor Kollégiumba vezetett, kollégium felújított iskolaépület-együttesének megtekintése innen pedig Gyuláfehérvára érkeztünk a Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök földi maradványait tartalmazó szarkofág előtt róttuk le kegyeletünket a gyulafehérvári székesegyházban.

A barangolásra Hargita Megye Tanácsa támogatta a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközponton keresztül a az Oktatási intézményeket támogató program Barangoljunk Székelyföldön program keretében
















Máthé István

projekt felelős