Gábor Áron életútja

A '48-as szabadságharc legjelesebb, legnépszerübb székelyhőse, Gábor Áron képe az "ágyúönt?"-ként él a köztudatban, holott ez a kép a valóságban jóval gazdagabb. Ki is volt "az ágyúöntő"?
1814. november 27-én, Bereckben született, határőr gyalogrendő családban. Gábor Áron mintegy 15 évet katonáskodott: káplár, majd '49-ben az önvédelmi harc főparancsnoka lett. Tanult mestersége az asztalosság, de az igen képzett és olvasott Gábor Áron műszaki zseni. Állandóan képezte magát, istenáldotta tehetsége az autodidakta makacs kitartásával társult. Zsenialitását környezete nem értette és nem értékelte, különcnek tartották.
Az 1848. november ll-12-i sepsiszentgyörgyi népgyűlésen, a nyomasztóan reménytelen helyzetben Gábor Áron legendás szavai - "Lesz ágyú!"- megmozgatják Háromszék népét, a fegyverkezés, az ágyúöntés volt az utolsó lehet?ség a forradalom továbbéltetésére, a szabadság védelmére.
Nagyvonalú gondolkodása megláttatta vele, hogy 1848. magával hozta a Székelyföldre az ipar, a gyáripar megszületését is. Feljegyzések szerint Gábor Áron hadiüzeme 1848-ban nagyobb volt, mint akkoriban az esseni Krupp-művek. Hídvég és Köpec, Felsőrákos megannyi győzelem Gábor Áron ágyúinak.
És 1849. július 2.: a kökösi hídnál őt magát is halálos sebesülés éri. Győzelmet "dörögtek a hídfőn a székely harangok", de a szabadságharc legendás hősének életét kioltotta egy orosz ágyúgolyó.Testét magába zárta, eltakarta az anyaföld, de csak a testét. Neve, emlékezete bevonult a történelembe, a művészetbe, elevenen él az utókor tudatában. Szobor-alakja, testi jelenvalóságával figyelmeztet, kínálja egy emberi sors példáját. Azét az emberét, aki emberi energiáját, műszaki zsenialitását és szervezői erényeit a legszebb emberi eszme, a szabadság szolgálatába állította. Gábor Áron neve, élete - üzenet, amely kötelez a helytállásra,a szülőföld szeretetére, a küzdelemre azért, hogy létünk nehézségei közepette is vállaljuk önmagunkat